A Dráva-menti síkság tulajdonképpen a helyenként 10–15 km széles magyar árteret jelenti. Az árteret holtágak és galériaerdők kísérik. A morotvákban sulyom, rucaöröm, tündérálom és kolokán állományai élnek. A hazai Dráva- szakasz halban leggazdagabb vizeink egyike. Él itt kecsege, Petényi-márna, lápi póc és réti csík. A kétéltűek közül külön figyelmet érdemel a rendkívül ritka tarajos gőte. A hüllők közül előfordul a kockás sikló, a rézsikló és a mocsári teknős. A partokon költ a kis lile és a billegetőcankó. A jégmadár és a gyurgyalag fészkelőhelye a folyó partfalaiban található. A galériaerdőkben ezrével élnek az énekesmadarak: fülemüle, énekes nádiposzáta, barátposzáta, csilpcsalpfüzike. A térségben tekinthető meg a „kormorános erdő”, mely a kárókatonák tömeges fészkelőtelepe. A nádasok környékén gyakori a hermelin és a menyét. Védett ragadozó a borz, a nyuszt és a vadmacska.

 

Külön színfoltja a területnek a Mattyi Madár Emlékpark, amelynek kopjafái a hazánkban kipusztult madárfajokra emlékeztetnek.

Forrás: Wikipedia